Városi farm

Sietek leszögezni, hogy alapvetően semmi bajom sincs a szomszédommal, amolyan derék mindent tudó típus, aki félkönyökkel a drótkerítésre támaszkodva szívesen ad „én a te helyedben…” típusú jó tanácsokat. Amikor mi újdonsült telektulajdonosként megjelentünk a látóterében, én éppen a lakásból kiszabaduló friss kertész korszakomat éltem, teleültetve minden talpalatnyi helyet a legkülönfélébb dísznövényekkel, amik persze utána különös… Tovább »

Az új lányok érkezésével vitathatatlanul megváltoztak az erőviszonyok. Persze a dolog elsősorban a saját nyughatatlanságomnak köszönhető: hetek óta bújtam az internetet azon tűnődve, vajon jó ötlet lenne-e még néhány tyúkot befogadni a szerény kis tyúkhajlékba:) Ellene szólt, hogy a meglévő hét tyúklány nagy egyetértésben kapirgált az udvaron, s ha össze is fogtak valaki ellen, hogy… Tovább »

Ha még nem is mondhatom, hogy az életem nagyobb részében, de szerencsére eléggé régóta igaz, hogy egy vagy néha több kutyus tartozott a családunkhoz. Időben és névszerint még Komlón a szülői házban (anyukám szívós 17 éves ellenállását felőrölve), az én életem 18. évében érkezett Alizka, az aranyszínű cocker spániel, egy remek kis kutya, aki egyesítette… Tovább »

Az akut kerthiány nevű betegség menetrend szerint ilyentájt kezdi nálam felütni a fejét. A tünetei pedig a következők: Feltűnő odafigyeléssel kezdem gondozni a szobanövényeimet, amelyeket tavasztól aztán fokozatosan újra utolér az egészséges elhanyagoltság állapota. Több éves tapasztalatom, hogy a szobanövényekre a legnagyobb ártalom a túl gondos tulajdonos, aki folyamatos öntözéssel, műtrágyázással és átültetési akciókkal frusztrálja… Tovább »

Igazából tudtam, hogy a novemberi tavasz után előbb utóbb el fog jönni az igazi tél és a hideg. Sőt a mínuszok és a fagy is! Természetesen a körülöttem élő tyúk szak- és kevésbé-értők közötti közvélemény kutatásom miszerint a tyúkok hogyan vészelik át a telet, a szokásos eredményt hozta: a “nem kell túl aggódni a dolgot,… Tovább »

Faragtam töklámpást:   Jó móka és este feldobja a teraszt és a hangulatomat is, amikor világít. Behordtam a növényeimet, amelyek azon elveim ellenére, hogy csak áttelelős fajtákat tartok,mert a többi macerás, lassan, de biztosan beszivárogtak az életembe:       Leszigeteltem a tyúkólat, a 80-as évek tetszetős diszkó stílusában. A tyúkok köszönik jól vannak, és… Tovább »

Az idén ősszel két (fél) maratonon is indulok és csak az egyik szól a futásról, a másik  kerti maraton, ahol versenyben  vagyok az időjárással és a saját egyre nagyobb szabású terveimmel. A futásban az az érdekes, hogy amióta futok azóta megváltozott a viszonyom az évszakokhoz. Kétféle van: a futóidő és a túl meleg. A futóidő… Tovább »

Ugorjunk vissza az előző hét péntekére, hogy az elejétől kezdjük az elmúlt hétvége igaz történetét: A kakasunk már napok óta gyanúsan viselkedett és egyre inkább kezdett nyilvánvalóvá válni, hogy valamilyen titkos kór emészti. Számomra legalábbis, aki eddig nem sok kakassal ápolt szoros kapcsolatot, titkosnak tűnt, ugyanakkor egyre jobban aggasztott a dolog. A begye, ami eddig… Tovább »

Barcelona fantasztikus! A botanikus kert pedig egy igazi ajándék csakis azoknak, akik egy fél napra felhagyva a Gaudi remekművekben való tolongással, megküzdve a taxisok értetlenkedésével, akik csak azért is a Güell parkba szeretnék vinni a turistát, szívós kitartással keresztül viszik akaratukat és elvitetik magukat ide. “Ááááá, le jardi botanic” nyugtázza a taxis nagy megelégedéssel, mintha… Tovább »

Persze nem azért mert szeptember 12-én nem sütött volna még ragyogóan nap, már egészen kora reggel (5 óra 56 perckor) is, amikor a tyúkokkal való előzetes egyeztetésünknek megfelelően (ráadásul a baráti körben elejtett eléggé nagy sugarú beharangozás alapján) várakozással nyitottam ki a tyúkól ajtaját. Történt ez azért mert mindenféle tudományos becslés, szakirodalmi meghatározás mentén (mínusz… Tovább »