Városi farm

végre elkezdődött az idei kerti szezon:)) Persze azt nem javaslom, hogy rögtön a levél gereblyézésnek és égetésnek(??!!) ugorjuk neki, mert a tél még megtréfálhat bennünket, hagyjuk csak meg a meleg takarót a bogaraknak és a zsenge zöld hajtásoknak még egy ideig, amíg biztosak nem leszünk benne, hogy már nem jöhet vissza a kemény fagyos hideg…. Tovább »

Az elmúlt ősz aztán igazán megmutatta, hogy milyen gazdagon teremhetnek a vadon élő bogyósok. Még amúgy a botanikai élményekre nem túl fogékony családom tagjainak is feltűntek a hamvasan fénylő, kék bogyókkal telehintett ágak az országút mentén, hirtelen támadt érdeklődésüknek “Anya ezek meg milyen bokrok?” kérdéssel adva hangot. S a kökény kékje mellett, mindenütt ott virítottak… Tovább »

Jelen időszakban az éves  tojástermelésem elérte a gazdasági mélypontot, ezt bizton állíthatom.  A ( szeptember óta szigorúan monoton) csökkenési görbe csak azért nem csapott át negatívba, mert semmiféle konyha késes vagy menyétes merénylethez nem folyamodtam (még!!). Jelentem, hogy a csajok teljes létszámban megvannak, de tojni, na azt egyáltalán nem hajlandóak. Eszükbe sem jut! Pedig látszólag… Tovább »

A “tiszta udvar rendes ház” típusú kertész egész ősszel lázasan gereblyézik, éget sőt újabban már falevélporszívózik is (szép, napsütötte vasárnapon lehetőleg már reggel 8-tól, ilyen módon is megpróbálva lelkiismeret furdalást ébreszteni a szomszéd-társadalom sokáig alvó tagjaiban) . Mintha a lehullott falevelek ellenséges taposóaknaként hirtelen ellepték volna a kertet, ezért aztán azonnal mentesíteni kellene az egész… Tovább »

A komposzt tényleg a legcsodálatosabb dolgok egyike azoknak, amik csak a kertünkben megteremhetnek. Bár elég nagy tévedés azt hinni, hogy csak úgy magától terem, valójában mint a legtöbb dologgal elég sok macera van vele. Főleg amíg az ember a saját bőrén-kárán megtanulja, hogy mit érdemes és mit nem. Nem érdemes például eltüntetni kívánt nagy darab… Tovább »

A szeptember ennél jobban nem is kezdődhetett volna, a világ legkitartóbb kotlós tyúkja végre felhagyott a vég nélküli próbálkozásokkal és 2 és fél hónap (10 hét!) után belátta: ez nem fog sikerülni, így visszatért a tisztességes tyúkhajadonok nyugodt életmódjához. Éppen a kerítésen kívülről élveztem Pannikával az idilli látványt, amit a békésen kapirgáló tyúkok nyújtottak, amikor… Tovább »

Biokertem várakozásomon felül vizsgázott ill. vizsgáztunk mindketten:) Én, hogy nem vesztettem el a kezdeti lelkesedést, sőt egyre nőtt bennem a sikerek láttán. A Kert pedig, hogy szinte minden működött mint a karikacsapás, nem voltak nagy melléfogások, kártevések, ráadásul nem is adott erőn felüli sok munkát az egész rendben tartása. A legtöbb időt valójában az esti… Tovább »

Az egyik feketém június elején úgy döntött, márpedig ha törik ha szakad ő kotlani fog. Csak emlékeztetőül 10-en élnek együtt lányok látszólag nagy egyetértésben, nincsen kakas a lakóhelyüknek még csak a közelében sem, az aki volt korán távozott, a fekete tyúkommal futólag sem találkozott össze sosem. Ez a békés boldog női egyetértés szépen működött is,… Tovább »

Lehet, hogy lesznek akik elolvasva ezt a történetet felelőtlen gazdának fognak tartani, de kérem, hogy mielőtt ezt véglegesen eldöntik, vegyék figyelembe a következő tényeket: az állat tudja hogy mi a jó neki és csak azt eszi meg (a régi népi bölcsességek c. axioma gyűjtésem egy amúgy eléggé közismert darabja), a kis, barna, gyanús küllemű gombák bolondul… Tovább »

Most már hivatalosan is (bio) kiskert tulajdonosnak érzem magam, mivel május 10-re, néhány apró simítástól eltekintve befejeztem a kertépítést. Azért elég nagy projekt volt:) Na jó voltak elképzeléseim arról, hogy mekkora munka lesz és az elején azt gondoltam, hogy nincsenek határidők, majd készen lesz, amikor lesz. De aztán elkapott a hév, na meg a biológia… Tovább »