<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Városi farm</provider_name><provider_url>https://varosifarm.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Horsolya</author_name><author_url>https://varosifarm.cafeblog.hu/author/horsolya/</author_url><title>Öko gyep</title><html>&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://varosifarm.cafeblog.hu/files/2012/05/park.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;size-full wp-image-7446922 alignleft&quot; src=&quot;https://varosifarm.cafeblog.hu/files/2012/05/park.jpg&quot; alt=&quot;park&quot; width=&quot;227&quot; height=&quot;170&quot; /&gt;&lt;/a&gt;Számomra a szép gyep biztosan nem az angol típusú smaragd zöld, minden-szála-egyforma fajta. Az egy nap alatt gyepszőnyeg csíkokkal sűrűn leterített &quot;fast&quot;-füvesítés pedig végleg nem az. Ezért aztán évről-évre meglepődöm rajta, hogy minden későbbi megpróbáltatása ellenére még mindig mekkora a rajongó tábora a garantáltan pitypang és minden más &quot;giz-gaz&quot;mentesített, állandóan öntözendő, de mégis kisárguló, hálátlan fűrengetegnek.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Lehet, hogy nehéz munka lesz, de megpróbálom növelni a gyepellenes tábor önbizalmát a saját tapasztalataimmal e téren.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Be kell ismernem, hogy jó néhány éve én is hittem abban, hogy minden valamire való családi ház udvarának gyeppel kell rendelkeznie,&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;a) mert gyorsan megvagyunk vele, aztán csak nő,&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;b) mert fenntartani egyszerű és problémamentes (csak nyírni kell, de ez ugyebár férfi munka),&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;c) meg hogy hasznos is, mert legalább lesz hol játszania  a gyereknek.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;A végével kezdem: a gyerek (és ha van ugyebár a kutya) legtöbbször a szomszédban, vagy éppen, hogy nem a gyepen akar játszani. Nem olcsó és egyáltalán nem egyszerű egy homogén, nem a mi éghajlatunkhoz passzoló gyepet fenntartani és ha tényleg hosszú távban gondolkodunk, bizony a telepítése sem olyan egyszerű és pláne nem könnyű feladat.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;A rendkívűl látványos, de egyáltalán nem olcsó gyepszőnyeggel a legnagyobb probléma, hogy tényleg szőnyegként viselkedik és csak a legritkább és legszerencsésebb esetben lép szorosabb kapcsolatba az alatta (remélhetőleg szakszerűen) előkészített talajjal. A szerencsétlenebb szituáció az, hogy a leterítést követő, a mi viszonyaink között megszokott több hetes hőségben a szerencsétlen fűszálak a keskeny talajcsíkocskában pillanatok alatt kiszáradnak és sűrű zöld helyett ritkás-sárga színt vesznek fel. Kitartás és áldozatos öntözés kell ahhoz, hogy az effajta módon telepített gyepszőnyeg tényleg szerves részévé váljon környezetünknek.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;A klasszikus módon telepített, vetett gyep az első évben látszólag egységes, szép zöld felülettel örvendezteti meg azt a szerencsést, aki egész nyáron öntözgeti és nyírogatja. Az első igazságtalanság a következő évben éri a gyep-gazdát, ugyanis mindenféle nemkívánatos jövevények kezdenek kihajtani az előző évben odafújt magvakból. Ebben is élen jár mindenki nagy kedvence: a pongyola pitypang vagy Taraxacum officinale (megjegyzem egyébként rendkívűl hasznos, sokoldalú növény:)). A lelkesebbje ilyenkor felveszi a kesztyűt és vagy kézi erővel vagy a kémia csodálatos vívmányait felhasználva irtani kezdi. Aztán a lelkesedés fogyatkozik és általában a pitypang győz. Főleg, ha további támogatók érkeznek a rendkívűl szapora kis lilácska kerek repkények, kecses kis pásztortáskák vagy a szétterülő útifüvek személyében.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Harmadik évben a gyep, lassanként olyanná változik, amilyennek normális esetben lennie kellene: messziről szemlélve talán homogén, de közelről sokféle növény életterévé, amelyek a nyírás gyakoriságától és az egyéb adottságoktól függően hódítják vissza a saját életterüket. Ha virágoznak, megjelennek rajtuk a méhecskék, a lepkék, meg számtalan rovar és a gyep egy gyönyörűen pompázó, élő szőnyeggé változik. Legalábbis az én szememben.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://varosifarm.cafeblog.hu/files/2016/04/IMG_2324.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;size-medium wp-image-7447051 alignleft&quot; src=&quot;https://varosifarm.cafeblog.hu/files/2016/04/IMG_2324-300x225.jpg&quot; alt=&quot;IMG_2324&quot; width=&quot;300&quot; height=&quot;225&quot; /&gt;&lt;/a&gt;Ha merészebbek vagyunk és vannak emlékeink gyermekkorunk margarétás- búzavirágos-pipacsos-boglárkás rétjeiről, akkor következő évben tovább fejleszthetjük tűrőképességünket. Ne vágjuk le hetente a füvet! A réti növények nem tűrik a gyakori nyírást, több időre van szükségük, míg megnőnek, virágba borulnak majd elvetik a magjaikat az elkövetkezendő évekre.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Hagyományosan a réteket persze kaszálják, miután derékig megnőttek (egyszer május végén vagy júniusban, majd a csapadék mennyiségétől függően még vagy kétszer a nyár folyamán). Rétet kaszálni nem egyszerű, viszont a szélben hullámzó füvek és virágok csodás látványa segíthet az elszántság növelésében. &lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Nálam ez a harmadik év, hogy nem kezdjük el lázasan nyírni már áprilisban a füvet, hanem türelmesen várunk és örülünk minden új és régi jövevénynek: a két éve betelepített és azóta szaporodó margitvirágnak (margaréta), a sötétkék mezei zsályáknak, a rózsaszínű csillagfürtnek, a fehér cickafarknak (amelynek a virágját gyűjteni is lehet mert gyógynövény) a sárga orvosi somkórónak (szintén!) és az évről évre érkező, megannyi új jövevénynek.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://varosifarm.cafeblog.hu/files/2016/04/orsi_kertje-007-IMG_1550.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;size-medium wp-image-7447054 alignleft&quot; src=&quot;https://varosifarm.cafeblog.hu/files/2016/04/orsi_kertje-007-IMG_1550-300x200.jpg&quot; alt=&quot;orsi_kertje-007-IMG_1550&quot; width=&quot;300&quot; height=&quot;200&quot; /&gt;&lt;/a&gt;Egyetlen ösvényt vágunk csupán, ami felfedezésre hívogatva kanyarog be a fák közé. Júniusban aztán néhány reggelt szánok rá és lesarlózom az egészet. A terület nem túl nagy, nem is túl kicsi, a kaszát még nem mertem  kipróbálni, mert első látásra kissé barátságtalannak tűnik, a sarló viszont remekül izmosítja az ezidáig nem nagyon létezett alkar izmaimat. Ezek a hagyományos formái a fűvágásnak sokkal kíméletesebbek a növényhez, nem vágják le egészen a talaj szintjéig a szárakat és hagyják szépen kiperegni a magokat, hogy azok a következő évben is kikelhessenek. A levágott füvet persze össze is kell gyűjteni, aztán ha nincsenek állataink, amik megegyék, mehet a komposztra. A mi udvarunk első része így lett rét, a hátsó ágyások körüli pedig maradt nyírott &quot;gyep&quot;.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://varosifarm.cafeblog.hu/files/2016/04/orsi_kertje-053-IMG_1736.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;size-medium wp-image-7447055 alignleft&quot; src=&quot;https://varosifarm.cafeblog.hu/files/2016/04/orsi_kertje-053-IMG_1736-300x200.jpg&quot; alt=&quot;orsi_kertje-053-IMG_1736&quot; width=&quot;300&quot; height=&quot;200&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Csak még egy utolsó jó tanács, aki ezután is a jól nyírt, zöld felületre esküsznek. Ne kövessük el azt a hibát, hogy engedve a kényelmességnek, fűgyűjtő nélkül nyírjuk a füvet. A lenyírt, összemetélt fű a tévhitekkel ellentétben nem tesz jót a fűnek, nem bomlik le, sőt hosszú távon sűrű szövedéket alkot, magában tartja a nedvességet,  akár a szivacs és kiválóan előkészíti a terepet a mohafélék megtelepedésének, amik aztán néhány év alatt teljességgel birtokba veszik a gyepet. &lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Az összegyűjtött füvet többféle dologra is használhatjuk: betehetjük a komposztálóba és remek komposzt lesz belőle, de ha van egy kis konyhakertünk, terítsük az ágyásokra, a kikelt növényeink köré. A levágott fű árnyékolja a talajt, hosszabb ideig benntartja a nedvességet a talajban, és ha nem is akadályozza meg ugyan a gazosodást, rábírja a nemkívánatos növénykéket, hogy hosszabb-gyengébb szárakat növesszenek, így aztán könnyebb lesz kihúzkodni őket.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Ime néhány kép a levágott fűvel mulcsozott ágyásaimról:&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt; &lt;a href=&quot;https://varosifarm.cafeblog.hu/files/2016/04/IMG_2977.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;size-medium wp-image-7447056 alignleft&quot; src=&quot;https://varosifarm.cafeblog.hu/files/2016/04/IMG_2977-300x225.jpg&quot; alt=&quot;IMG_2977&quot; width=&quot;300&quot; height=&quot;225&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;a href=&quot;https://varosifarm.cafeblog.hu/files/2016/04/IMG_2984.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;size-medium wp-image-7447057 alignleft&quot; src=&quot;https://varosifarm.cafeblog.hu/files/2016/04/IMG_2984-300x225.jpg&quot; alt=&quot;IMG_2984&quot; width=&quot;300&quot; height=&quot;225&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;a href=&quot;https://varosifarm.cafeblog.hu/files/2016/04/IMG_2981.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;alignnone size-medium wp-image-7447058&quot; src=&quot;https://varosifarm.cafeblog.hu/files/2016/04/IMG_2981-300x225.jpg&quot; alt=&quot;IMG_2981&quot; width=&quot;300&quot; height=&quot;225&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt; &lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>