<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Városi farm</provider_name><provider_url>https://varosifarm.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Horsolya</author_name><author_url>https://varosifarm.cafeblog.hu/author/horsolya/</author_url><title>Első spenótom az idén</title><html>&lt;p&gt;&lt;a href=&quot;https://varosifarm.cafeblog.hu/files/2016/04/IMG_2970.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;size-medium wp-image-7447040 alignleft&quot; src=&quot;https://varosifarm.cafeblog.hu/files/2016/04/IMG_2970-300x225.jpg&quot; alt=&quot;IMG_2970&quot; width=&quot;300&quot; height=&quot;225&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Tudom, kétféle iskolai menzán felnövekedett ember van: aki mindezek ellenére imádja a spenótot és aki örökre, őszintén viszolyog tőle. Hálás vagyok a sorsnak, hogy én még mindig az első fajtához tartozom: minden formájában rajongok érte. De a legislegislegigazibb az anyukám-féle: fokhagymás, tejben áztatott zsemlés, tükörtojásos, nyami:)))&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;A spenótot nagyon szeretem termeszteni is, nem bonyolult növény, csak néhány dologra kell odafigyelni. A mostani a képen egy őszi vetés, matador fajta &quot;eredménye&quot; látható. Ősszel vetve szabad földben áttelelt és mostanra csodálatos, zsebkendőnyi leveleket növesztett.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;A spenótot a mi időjárási lehetőségeinket figyelembe véve kétszer érdemes igazán vetni: ősszel és kora tavasszal. Vannak évek, amikor már az augusztus 20-i tűzijátékkal elkezdődik az &quot;ősz&quot;, lehűl és esősre fordul az idő. Ez a spenót kedvenc időszaka. Ekkor kell hip-hop, a lehető leggyorsabban elvetni. Ha teleltetni is akarjuk, akkori a későbbi vetés a jobb: valamikor október környékén.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;A másik fontos hír, hogy ami a spenótra nézve nem túl hízelgő, hogy sajna talajszipolyozó növény. Ez a kis genetikai rendellenessége bár nem vet rá túl jó fényt, csupán annyit jelent, hogy tápanyagban gazdag talajba kell vetni illetve a kiszedése után a felvett tápanyagot vissza kell pótolni (például jó sok kerti komposzttal vagy a lerakatokban található komposztált marhatrágyával).&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Ha a telet nem rögtön a nyár követi, akkor sikeres lesz a kora tavaszi vetés is (minél korábban annál jobb). Március elején vetjük, áprilisban már biztosan szedhetjük róla a zsenge, zöld leveleket. Azt, hogy túlságosan melege van, a spenót úgy jelzi, hogy buján burjánzó, bodros zöld  levelek helyett, minden egyes tövecske szárat növeszt, virágzik és &quot;magba megy&quot;. Vannak persze praktikák, amivel lehet próbálkozni, hogy eltérítsük ettől: ez az öntözés és a magszárak kitördelése, de ha a meleg tartósan megmarad, akkor a spenótunkat nem nagyon fogjuk jobb belátásra bírni. Mehet a tyúkoknak az egész. (Tiszta szerencse, hogy az ő őszinte spenót-imádatukat nem ronthatja el semmi.)&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;A spenót a vetésforgóban igazi elővetemény. Ha a spenótos ágyást felszámoljuk és előkészítjük egy újabb növénynek, érdemes utána alacsonyabb tápanyagigényűt vagy nitrogén megkötő pillangóst vetni: én például, ha a matadoromat kiszedtem, babot vetek majd utána (sárga hüvelyű &quot;guggon ülőt&quot;.)&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>